GNUstep az Objective-C könyvtárak halmaza sokoldalú alapján az eredeti specifikáció OpenStep A NeXT fejlesztette (jelenleg az Apple tulajdona, és beépült a Mac OS X rendszerbe).
A környezet objektumorientált alkalmazásfejlesztési keretrendszert biztosít és egy sor eszközkészlet számos számítási platformon való használatra. Tudjon meg többet a GNUstep projektről, alternatívákról stb.
A GNUstepről
GNUstep közvetlenül azután merül fel, hogy elhagyta az Apple-t, a néhai Steve Jobst, új céget alapított a NeXT néven, azzal a céllal, hogy tökéletes számítógépet gyártson.
1989-ben adták ki az operációs rendszert ehhez a géphez az ún Következő lépés. Bár kezdetben csak a NeXT Cube-on volt elérhető, a NeXTStep rendkívül befolyásos volt.
Az első webböngésző, a WorldWideWeb (később Nexus néven) ezen a gépen készült. (A szerző, Tim Berners-Lee azt állította, hogy böngészője nem jöhetett volna létre a NeXTStep kiváló fejlesztői környezete nélkül.) Egy másik NeXT gépekre fejlesztett szoftver a Doom.
Néhány évvel később, 1993-ban a NeXT együttműködött a Sunnal az OpenStep specifikáció elkészítéséhez. Ez a NeXT API-k egyszerűsített változata volt, többplatformos fejlesztésre szánták, és ez két részre oszlott:
- Az egyik az Toolkit, amely alacsony szintű könyvtárakat, például karakterláncokat, asszociatív tömböket és fájl I/O-t biztosított.
- Egy másik pedig az alkalmazáskészletekben volt, ahol grafikus felhasználói felületet és kapcsolódó szolgáltatásokat biztosítottak.
A Sun rövid ideig támogatta az OpenStep funkciót a Solaris rendszeren, míg a NeXT kiadta operációs rendszerük új verzióját, a megtévesztő OPENSTEP nevet, amelyet különféle architektúrákhoz tettek elérhetővé, beleértve az x86-ot is, emellett a NeXT is biztosította a specifikáció Windowson működő megvalósítását.
Abban a pillanatban, a GNU Project nagyon érdeklődött a NeXT rendszer iránt. Sokan az OPENSTEP-et látták az ideális UNIX operációs rendszernek. Egy ideig a GNU operációs rendszert nagyon hasonlónak szánták a NeXTStephez.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a GNU HURD kernel ugyanezekre az alapokra épült Mach, mint a NeXTStep, de ambiciózusabb dizájnnal. A grafikus interfész réteget a NeXT API-k GNU implementációja biztosította volna.
A GNUstep projekt az OpenStep specifikáció 1994-es kiadása után kapott igazán lendületet, de bizonyos problémákkal küzdött.
A GNUstep egyik fő problémája az volt, hogy nagyon kevés fejlesztő volt kitéve a NeXTStepnek vagy az OPENSTEP-nek. Aztán jött az Apple felvásárolta a NeXT-t, ami csökkentette a NeXT hardver árát és népszerűsítette a NeXTStep operációs rendszert.
Ahogy egyre több fejlesztő hozzászokott az OpenStep API eleganciájához az Apple Cocoa néven ismert implementációja révén, újra feléledt az érdeklődés a projekt iránt. A 2000-es években a GNUstep megvalósította többé-kevésbé az eredeti OpenStep specifikációkat, valamint az OS X különféle bővítményeit.
A GNUstep kernel az API-k nyílt forráskódú verzióját biztosítja és Cocoa eszközök, amelyek számos népszerű platformot támogatnak. A GNUstep az AppKit és Foundation könyvtárak robusztus megvalósítását biztosítja, valamint fejlesztőeszközöket, köztük a fejlett Gorm felülettervezőt (InterfaceBuilder) és a ProjectCenter IDE-t (ProjectBuilder / Xcode).
GNUstep törekszik arra, hogy kompatibilis legyen a Cocoa forráskódjával, így használható többplatformos alkalmazások fejlesztésére és építésére Macintosh (Cocoa), Unix (Solaris) és Unix-szerű (GNU / Linux és GNU / Hurd, NetBSD, OpenBSD, FreeBSD platformok) és Windows között.
A GNUstep nem C nyelven íródott. A GNUstep fő fejlesztői nyelve az Objective-C, de a GNUstep nem korlátozódik erre.
A GNUstep könyvtárakra a GNU Lesser Public License (Library) vonatkozik. Ez általában azt jelenti, hogy ezeket a könyvtárakat bármilyen programban használhatja (még a nem ingyenes programokban is), anélkül, hogy ez befolyásolná a program vagy bármely más könyvtár licencét, amelyhez a GNUstep kapcsolódik.
Ha a programjával együtt terjeszti a GNUstep könyvtárakat, szabadon elérhetővé kell tennie a GNUstep könyvtárakon végzett fejlesztéseket. A GNUstep önálló eszközei a GPL szabvány szerint vannak licencelve.
Végül ha többet szeretne tudni róla, ellenőrizheti a részleteket a alábbi linkre